Azt írtam a múltkor, csak pozitív dolgokról... Sérteni, megbántani mást mi értelme is lenne? Esetleges sértésre sértéssel felelni?! Azon gondolkodtam a minap, hogy valójában lehet -e így írni, és hogy ennek van -e egyáltalán értelme? Mármint, hogy ilyen hozzáállással kezdjek a mondandómba( írandómba)? Merthogy bármennyire is igyekszik az ember, mindig lesz valaki, akit bántani fog, amit olvas. Példaként egy olyan szülő jutott az eszembe, aki valamikor, valamiért másként döntött fia sorsáról, mint ezt tettük mi, a feleségemmel Marcinkkal kapcsolatban. Aki elvetette, intézetbe adta, stb., stb... Ki tudja, milyen okból. Talán lebeszélték róla tudatlan (rosszindulatú?) orvosok. Talán úgy érezték, nem tudnának megbirkózni a helyzettel. Nem ítélkezni akarok, az nem az én feladatom, se motivációm. Talán lehet olyan a helyzet, amikor nincs más megoldás... Egy ilyen embert valószínűleg nem fogja felvidítani, ha azt olvassa, Marci életem eddigi legnagyobb és legszebb ajándéka!
Kicsi bogyó... tanulgatja az ülést. Kapott tőlünk új etetőszéket és autósülést. Mindkettőt megszerette. Evés közben kutatónak csap fel. Mindent megfogna, mindenbe belenyúl. Még szép, hogy az ételes tálkába is! Kíváncsi az ennivaló állagára... miért ne hagynánk neki, hogy kiderítse? Szülőknek biztos ismerős helyzet.
Annyit nevetgél, hogy az hihetetlen! Mostanában más és más hangokon. Próbálgatja kuncogásait, nevetgéléseit, hahotázásait: virgonckodik, bolondozik, évődik, mókázik és tréfálkozik. Persze, ha valami nem tetszik neki, akkor morcos. Morog, visong, sikong, kurjant nagyokat. Öltözködni nem szeret, vetkőzni se nagyon. Ha már aztán pucér, azt jobban... Fürdőzni azonban imád. Csapkodni a vizet. Apa a fürdetés végén kifacsarja magát...Szülőknek biztos ismerős helyzet.
Ha vendégségbe megyünk, ha vendégek jönnek, Marci színészi tehetségéről tesz tanúbizonyságot. Na, nem játszik ő igazából, egyszerűen csak elcsendesül. Megszeppenve figyel, ismerkedik a helyzettel, új emberekkel. Anyához bújik, de ki-kikacsint a takarásból. Néha könnyre is fakad, ha megrémül. De általában egy kis idő múlva megbátorodik. Mondja is a vendégeknek is, hogy "apa"... "Az én vagyok Marcika"-mondom erre én, de mindenki nagyon élvezi. Rám néz huncutul, mintha azt üzenné szemével: "Apa, ne szólj közbe!". Mutat a lámpára, mondja, hogy "lámpa". A vendégek pedig, hogy igen, igen, milyen ügyes. Egyszerűen nem lehet nem rá figyelni! Szülőknek biztos ismerős helyzet.
Hajnal. Én meg a feleségem nyögdécselünk, nyitogatjuk a szemünket, tompán nézünk belőle kifelé. Marci? Virgonc, tele energiával, boldog, hogy végre felébredt ez a két lusta hétalvó(mi)... Este, nyolc-kilenc óra között. Fürdetés megvolt, öltöztetés után még egy kis mókázás. Marci vihorászik, kezeivel csapdos, lábait emelgeti...ismét csak: tele energiával, boldog! Feleségemmel egymásra nézünk. Fáradt szempár itt is, ott is, de azért boldogok. Szülőknek biztos ismerős helyzet.
...és végezetül énekeljük el a "kicsi fog gyere már ki" kezdetű nótát!... Alul, középen már kijött két metszőfog, fölül a két középső egyike. A másik is úton már... Kijöhetne végre! Épp eléggé megkínozta Marcinkat már, szegényt. Legutóbb nem kaphatott meg miatta egy oltást . Az orvosok kitolták az időpontját, mert Marcinknak hőemelkedése volt. Szerintük épp a fogzás miatt. Hát, ilyen gondok... Szülőknek biztosan mind-mind ismerős helyzet!
Vár ránk mostanában néhány kivizsgálás. Semmi komoly, ezek csak rutinellenőrzések. Azért szorítsatok nekünk!
Szorítok nagyon és üdv Marcinak. Nagyon aranyos kisfiú - mármint a képekből és a leirtakból itélve.
VálaszTörlésUI. Jakab, láttuk a filmet, amiben szerepeltél (Rendes ember).. nekünk nagyon bejött a férjemmel! :)